Berkenye Nógrád megye délnyugati részén a Börzsöny délkeleti peremén fekszik erdőkkel körülvéve. Többségében német nemzetiségi község.
A települést a Vác-Balassagyarmati vasútvonal szeli át, így a legfontosabb közlekedési eszköz a vasút. A XIV. század végén már lakott település.
1390-ben a váci püspök berkenyei jobbágyainak elengedte a neki robotmunkában végzendő szántást, a bor és gabona kilencedet pedig a termés tizenketted részére mérsékelte. Célja ezzel eddigi jobbágyai megtartása volt, és újaknak a birtokra csalogatása.
1553-ban már az esztergomi egyházmegye nyilvántartásában találjuk. A falu ekkor már török szpáhibirtok. Az elpusztult Berkenyét a váci püspök a XVIII. század elején német-ajkú lakossággal telepítette be.
Althan Mihály Frigyes 1718. október 13-án négy Frankóniából származó német katolikus családdal kötött szerződést a betelepítés feltételeiről.
Eszerint az új telepesek 12 jobbágy- és 12 zsellértelek benépesítésére kaptak engedélyt, amelyekre 24-24 jobbágy és zsellércsalád települt.
A templomukat Migazzi Kristóf váci püspök építette 1777-ben. A 25 m magas toronyban 3 harang lakik. A délidőben megszólaló 222 kg-os harangot Slezák László harangöntő mester készítette Budapesten 1921-ben.
A népesség száma 1820 körül lépte túl a négyszázat és a XX. század elején haladta meg az ötszázat. 1960-ban már 702-en lakták a községet. Jelenleg a település lakosságszáma 682 fő.
A falu lakosai tragédiák sorát élték át a második világháború után.
1945-ben 82 embert hurcoltak el „Malenkij robot"-ra, közülük többen nem tértek vissza. 1948-ban a családok egy részét kitelepítették, elkergették otthonaikból. Ugyan ebben az időben több felvidéki magyar család lelt otthonra Berkenyén magyarságuk miatt.
A település 1990-ig közigazgatásilag Nógrádhoz tartozott, majd ezután önálló hivatalt hozott létre. A szétválás után Berkenye rohamos fejlődésnek indult. 1990-1996 között közel 130 millió Ft-ot fordítottak a település fejlesztésére. Kiépült az ivóvíz- és gázhálózat, a község bekapcsolódott a telefonhálózatba, új községháza épült.
A 2000-es évek elején kialakításra került a Hosszúbércen a Villapark, ami azóta lassan-lassan benépesül, így gyarapítva a lakosság létszámát.
A községnek óvodája és alsó-tagozatos iskolája van, 2020-ban elkezdődött a bölcsőde építése.
2019-ben az Egészségház nagyfokú átalakításra és felújításra került.
A helyi hagyományok ápolására nemzetiségi kórus alakult 1984-ben, tánccsoport pedig 2011-ben. Mindkettő a mai napig elevenen tartja a szokásokat. Könyvtár is működik, ami ugyan kicsi, de annál barátságosabb, és a könyvkölcsönzésen kívül közösségi filmvetítéseken, irodalmi előadásokon való részvételre is van lehetőség.
Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg a lassan országos hírű vérszilva fasorról, ami 2010-es évek közepe óta színesíti a hozzánk vezető utat.